BloGoLod Főoldal ►► Nyugdíj ►► Nyugdíj melletti munka 2013 - 2014-ben majd jobban megéri?
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nyugdíj melletti munka 2013 - 2014-ben majd jobban megéri?


Nyugdíj melletti munka 2013-ban - Mióta a gazdasági válság hatásai megjelentek Magyarországon, azóta erőteljes átalakulások zajlanak, nem csak a gazdaságban, hanem a társadalomban, illetve az emberek gondolkodásában is.




A gazdaságban megjelenő nehézségek, az elmaradt fejlesztések, a visszaeső megrendelések, a kisebb fogyasztás, mind azt eredményezte, hogy a magyar vállalkozások nagy számban mentek csődbe, zártak be. Ennek következmény a kisebb GDP, kevesebb befizetett adó, növekvő munkanélküliség. Akinek van jelenleg munkája az is kevesebbet visz haza, mint a válság előtt, mert a munkáltatók is kevesebb pluszjuttatást tudnak fizetni, illetve elmaradtak a béremelések, és a munkabérek reálértéke folyamatosan csökken. Mind többen szorulnak rá arra is, hogy elérve a nyugdíjkorhatárt, nem mennek nyugdíjba, hanem dolgoznak tovább, amennyiben tehetik, hogy a létfenntartásuk ne kerüljön veszélybe. Látni fogjuk azonban, hogy a nyugdíj melletti munka 2013 - ban már nem mindenki számára jó üzlet.

A nyugdíj melletti munka 2013, 2014-ben azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ember ilyenkor dupla bevételre tesz szert. Természetesen egyes esetekben ez is előfordul, de mielőtt valaki emellett dönt, érdemes tájékozódni az aktuális rendelkezésekről, melyek a nyugdíj melletti munkát szabályozzák. A kormány szigorította az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Az érvényben lévő rendelkezések alapján a kormány két csoportra osztotta a nyugellátás mellett dolgozó embereket. Első csoportba azok a nyugdíjasok tartoznak, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és így teljes nyugdíjra jogosultak, illetve a másik csoportba tartoznak azok a nyugdíjasok, akik nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, hanem valamilyen korkedvezményes, vagy rokkantsági, előrehozott, illetve csökkentett előrehozott nyugdíjban részesülők tartoznak.

Azok a munkavállalók, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és teljes értékű öregségi nyugdíjban részesülnek, azok a nyugdíj mellett létesített munkaviszony esetén felvehetik a fizetésük mellett a teljes nyugdíjukat is, mert az ő esetükben nincs korlátozás. Azt azonban tudni kell, hogy a nyugdíj mellett végzett munkaviszonyból keletkező jövedelem hasonlóan más munkavállalókhoz adó- és járulékköteles. Bár kisebb az elvonás az ő esetükben, mint a nem nyugdíjas dolgozók, illetve a második csoportba tartozó nyugellátást kapók elvonásai. A nyugdíjas munkavállalót a 16 %-os személyi jövedelemadó, a 10 %-os nyugdíjjárulék, a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék érinti csak. A munkáltatót terheli a megszokott 27 %-os szociális hozzájárulási adó, és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás.



A fentiekkel szemben minden más nyugellátásban részesülő személy munkavégzésére szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az ő esetükben amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelem meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 1.764.000 Ft-ot, abban az esetben a következő hónaptól már nem folyósítják számukra a nyugellátást. A nyugellátás folyósítására leghamarabb a következő naptári év első napjától lehetséges, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után. A munkaviszonyból származó jövedelmet minden a munkabéreknél megszokott elvonás érinti. Kedvezményt csak azok a nők kaphatnak, akik 40 szolgálati jogviszony megállapítása kapcsán kapták a nyugellátást. Náluk szintén nem kerül levonásra a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulék.

 

Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.

*

***